Ma van a Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap

Az esemény célja környezetünk megtisztítása és az állampolgárok környezettudatos nevelése, a figyelem felhívása a környezetszennyezés veszélyeire és a szelektív hulladékgyűjtés hasznosságára.

Örömteli, hogy a polgárőrök nem csak ma és nem csak a Nemzetközi Hulladékgyűjtő Nap alkalmából, hanem az év számos napján tevékenyen tesznek a környezetvédelemért.

 

3 megyét érintő környezetvédelmi vándortábort szerveztek a polgárőrök

Környezetvédelmi napközis tábort szervezett ötven, javarészt Békés, Baranya illetve Somogy megyei kisiskolás gyermeknek az Országos Polgárőr Szövetség Környezetvédelmi Bizottsága.

– Az Országos Polgárőr Szövetség az Agrárminisztériumnál idén egy jelentősnek számító, összesen 12,5 millió forint értékű pályázatot nyert, melyből 3 millió forintot különítettek el az ifjúsági vándortábor megvalósítására – mondja Poór Gyula, az OPSZ Környezetvédelmi alelnöke. – Az első ütemben Békésben volt húsz gyermek számára kétnapos tábor, melynek első napján először egy előadást hallgattak meg a gyerekek, majd a Kettős-Körösön hajós kiránduláson vettek részt. A második napon a csapat az Élővíz-csatorna partjának egy részét tisztította meg az illegálisan lerakott, valamint a víz által partra sodort hulladáktól. A vándortábor ezután Orfű mellé települt, ahol a Baranya, illetve Somogy megyei gyerekek, közel harmincan a környezettudatosságot és szemléletet formáló programokon vehettek részt. Megismerkedtek a parlagfűvel, annak káros hatásaival, az Orfűi-tórendszer és környéke élővilágával. Nagy élmény volt a gyerekeknek, amikor búvárok segítségével a tó fenekéig merülhettek és saját szemükkel láthatták a vízinövényeket, vízben élő állatokat.

Természetesen a polgárőr munka bemutatása sem maradhatott el – folytatja Poór Gyula. –  Minden nap bemutattunk egy részt a polgárőrök életéből, volt egy kis bűnmegelőzés, járőrszolgálat bemutatása illetve drogprevenciós felvilágosítás is. A táborozók lombkoronatáborban is jártak, de a szemétszedésben is segítettek egy kicsit. A tábor harmadik állomása pedig a Kaposvár mellett, a Deseda tónál zárult. Ott az ökológiai lábnyom fogalmát tanulták meg, csónakáztak a tavon, valamint játékosan megismerték a terület állat- és növényvilágát.

 

Az ötven gyerek számára a táborozás semmilyen költséget nem jelentett, a szervezők finanszírozták az utazást, étkezést, a programokat, az azok anyagszükségleteit, a különböző belépőket, sőt még a gyerekek egyen pólóját, hátizsákját, sapkáját, valamint a búcsúajándékot is.

 

– Az Országos Polgárőr Szövetség vezetése és jómagam is nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekeket megtanítsuk a környezetvédelemre – folytatja tovább az alelnök. – Ha megtanítjuk nekik hogy mi a káros és mi a hasznos növény, hogyan kell a hulladékot szelektálni és hogy a szemetet ne szórjuk szanaszét, az így megszerzett tudást hazaviszik és otthon példát mutatnak a testvéreknek, szülőknek.

Nekünk is tennünk kell valamit

Vitathatatlan, hogy a jelenleg zajló gyors ütemű éghajlatváltozás okozója az ember! Ezt a fajsúlyos kijelentést az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tette közzé a hét elején.

A genfi székhelyű nemzetközi szervezet több lehetséges forgatókönyv kiértékelése után arra jutott, hogy a Párizsi Klímaegyezményben rögzített, még biztonságosnak tekintett 1,5°C-os melegedést mindenképpen elérjük. Erre pedig akár már 2030 előtt, de legkésőbb a 2030-as évek közepén sor kerül. Még abban az esetben sem kerülhetjük ezt el, ha sikerül 2050-ra elérni a karbonsemlegességet, azaz, hogy a kibocsátott és az elnyelt szén-dioxid mennyisége azonos lesz.

A jelenlegi emberi civilizációt már jelentősen terhelő és összeomlással fenyegető 2°C küszöbértéket az IPCC által vizsgált öt forgatókönyv közül kettő szerint sikerülhet elkerülni, de csakis abban az esetben, ha azonnal és drasztikusan csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását – áll a közleményben.

Minden eddiginél biztosabb az összefüggés az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események között, amelyek egyes régiókban már most katasztrofálisak. A korábban 10 évente egyszer megjelenő heves esőzések ma 30 százalékkal gyakrabban, azaz 3-4 évente fordulnak elő. Az aszályok szempontjából is drasztikus a változás: 70 százalékkal gyakrabban fordulnak elő a korábban tízévente sújtó száraz periódusok.

Ezeket a jelenségeket Magyarországon is tetten érhetjük. Gyakoribbak lettek a felhőszakadások, villámárvizek, gyakrabban alakulnak ki szupercellák, ugyanakkor nagyságrendekkel több lett az extrém meleggel járó napok száma, jelentőssé vált az aszálykár és – mint arról már mindenki hallott – két év alatt a Velencei-tó a teljes vízmennyiségének majd’ felét veszítette el.

Nem halogathatjuk tovább, mindenkinek, minden embernek változtatnia kell az eddig megszokott életformáján, ha azt akarjuk, hogy a gyermekeink, unokáink is élhető földön éljék életüket. 

Környezettudatosság a Pest megyei polgárőröknél

A környezettudatosság jegyében robogókat, köztük elektromos meghajtásút, valamint kerékpárokat kapott 24 Pest megyei település július 28-án a Pest Megyei Polgárőr Szövetségtől.

Dr. Bilisics Péter, a Pest Megyei Polgárőr Szövetség elnöke elmondta, hogy a 9 kerékpár mellett átadott 15 kismotorból 3 teljes mértékben elektronikus, ami a környezetünk védelmében kiemelten fontos. „Ezzel is üzenjük a 21. századnak, hogy környezettudatosan gondolkodunk és igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy az ökológiai lábnyomunk egyre kisebb legyen.”

Az elektromos robogókkal egy töltéssel több mint 60 kilométert lehet megtenni úgy, hogy közben nulla (!) az emissziós kibocsájtás.

Az Országos Polgárőr Szövetség, az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság, a Pest Megyei Polgárőr Szövetség, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség Pest Megyei Igazgatósága segítségével és támogatásával pályázaton megnyert robogókat és kerékpárokat a polgárőrök eleve úgy kapják meg, hogy egységes arculati elemmel lettek ellátva, a kötelező felelősségbiztosítások meglettek kötve és mindegyik eszköz azonnal szolgálatba állítható.

Az idén 30 éves Polgárőrség elkötelezett a környezetvédelem terén, és az eszközparkját is igyekszik folyamatosan korszerűre cserélni.

Mától Magyarország teljes területén tűzgyújtási tilalom van érvényben

Az extrém hőhullám és a száraz időszak miatt országszerte fokozott tűzveszély alakult ki, ezért ma 0 órától Magyarország teljes területére tűzgyújtási tilalmat rendelt el az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Ez azt jelenti, hogy tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is.

A hőség miatt száraz a növényzet és a legkisebb figyelmetlenség is könnyen hatalmas tűzhöz vezethet a szabadban. A tűzoltókat idén már több mint 5150 alkalommal riasztották szabadtéri tűzhöz, a leégett terület nagysága 5140 focipályát tenne ki. A szabadtéri tüzek miatt idén tizenhat ember megsérült, hárman pedig életüket vesztették.

A tüzek megelőzése érdekében a dohányzó autósok ne dobják ki az égő cigarettacsikket az autóból, mert az út menti száraz növényzet nagyon könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék amellett, hogy szennyezi a környezetet, a nap sugarait összegyűjtve tüzet is okozhat.

A tűzgyújtási tilalom ellenére a saját kertjében mindenki bográcsozhat vagy grillezhet, de a tüzet egyetlen pillanatra sem szabad felügyelet nélkül hagyni, és mindig legyen a közelben néhány vödör víz vagy egy nyomás alatt lévő kerti slag.

Június 17-e az elsivatagosodás és az aszály világnapja

1994. június 17-én fogadták el az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményét (United Nations Convention to Combat Desertification – UNCCD), így ez a nap azóta az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja.

Hivatalos ENSZ-becslések szerint a sivatagok terjeszkedése jelenleg több, mint egymilliárd ember életét veszélyezteti, és ma már az egész földfelszín egyharmadát érinti. Dél-Európában jelenleg több, mint 300 ezer négyzetkilométer területet fenyeget közvetlenül az elsivatagosodás. Pusztít a tűz is: évente 600–800 ezer hektár mediterrán erdő ég el.

Az elsivatagosodás, az ún. dezertifikáció. Tulajdonképpen nem sivataggá alakulásról van szó. Hanem a sivárságnak olyan mértéke, ami már sivatagi körülményekre emlékeztető állapotokat alakít ki. A sivatagosodást az éghajlatváltozás mellett a helytelen területhasználat is kiváltja. Olyan területeken jelentkezik, ahol a párolgás mértéke meghaladja a lehulló csapadék mennyiségét. Ide tartozik elsősorban Afrika északi része, Ausztrália nagy része, Észak-Amerikában az USA DNy-i része és Mexikó számos területe, Közép-Ázsia hatalmas térségei, valamint Európában elsősorban a Földközi-tenger melléke. Nem tartoznak a dezertifikáció által veszélyeztetett területek közé a térítői öv zonális sivatagai, vagy a szárazföldek belsejében, a hegyekkel elzárt medencékben kialakult sivatagok, hiszen azok természetes úton alakultak ki.

Az aszály, ami az elsivatagosodáshoz vezet, Magyarországon is egyre nagyobb károkat okoz. kevesen tudják, de az aszály nem csak azt jelenti, hogy nincs termés, de a szomjúság miatt sok gazdasági állat elpusztul, sőt az emberek között is éhínség lehetséges. Az aszályt közönségesen dögvész és káros állatok elszaporodása néhol a társadalmi rend felbomlása szokta követni. Az aszály ellen ajánlott többféle védekezési mód közül leghatásosabb a csatornázás s ezzel kapcsolatban az öntözés tűnik.

A globális felmelegedés miatt Magyarországon egyes vélemények szerint csökkenő csapadékra és több aszályos időszakra lehet számítani. A Duna-Tisza közén a talajvízszint jelentős mértékben, helyenként 6-7 méterrel csökkent. A nem megfelelő öntözés miatt mintegy 10 ezer négyzetkilométer nagyságú területet fenyeget elsivatagosodás.

 

Június 5-e, Környezetvédelmi világnap

1973-tól ünnepeljük minden évben június 5-én a környezetvédelem világnapját, mellyel szeretnénk felhívni széles körben a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések:

  • energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
  • a megújuló természeti források hasznosítása
  • a szemét- és hulladékképződés csökkentése
  • a környezetszennyezés megelőzése.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a világnap kapcsán közzétett üzenetében kiemelte:

„Az elmúlt évben a környezeti válság látványos és nyugtalanító módon mutatta meg magát. Miközben az éghajlatváltozás hatásait drámai módon szemléltették a trópusi esőerdőket pusztító tűzvészek, a COVID-19 világjárvány is kíméletlenül rávilágított a biodiverzitást sújtó válságra. A világjárvány nyomán megfigyelhetjük azt, amit évek óta mondanak a tudósok az egész világon: az emberiség és a biodiverzitás közötti kölcsönös függőség annyira mély, hogy az utóbbi sebezhetősége a mi sebezhetőségünk is. Az egészségügyi veszélyhelyzet egy olyan figyelmeztetés, amelyet közösen kell meghallanunk: most alapjaiban kell újragondolnunk kapcsolatunkat az élővilággal, a természetes ökológiai rendszerekkel és azok biológiai sokféleségével. Új megállapodást kell kötnünk az élővilággal. Ez egy folyamatban lévő óriási munka, mely széleskörű konszenzust követel meg, mind technikai, mind etikai szempontból. Az UNESCO azon helyek egyike, ahol ilyen konszenzus kialakulhat.”

Dr. Balázs Ervin, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Természettudományi Szakbizottsága elnökének világnapi gondolatai:

„A múlt század hatvanas éveiben a magyar tudományos élet kiemelkedő zoológusai, botanikusai az afrikai és dél amerikai felfedezőútjaik során nyert hatalmas mennyiségű adat birtokában felismerték a biológiai sokféleség jelentőséget. Erre hívták fel a világ tudományos közösségének figyelmét azzal, hogy az UNESCO keretében kezdeményezték egy „Ember és Bioszféra” program elindítását. Céljuk az volt, hogy rámutassanak az emberiség felelősségére a biológiai sokféleség védelmében. A később, immár több mint négy évtizedes UNESCO program a „Man and Biosphere” az UNESCO egyik legelismertebb programjává vált a természet védelme érdekében. Az UNESCO által elismert bioszféra rezervátumok és a néhány éve működő UNESCO Globális Geopark Program mind ezt a nemes célt szolgálják. Most, amikor a Környezet világnapjára emlékezünk, fejet kell hajtanunk azok előtt, akik ezt a programot kezdeményezték, így Balog János professzor úr és társainak feledhetetlen munkássága előtt. Feladatunk nem kisebb, mint hogy a környezetünk megóvása érdekében tegyünk meg mindent sokszínűségének védelmére.”

Mindjárt itt a bevallási határidő

Hónap végéig kell elszámolniuk a 2019-ben 1 százalékos felajánlásokban részesült civilszervezeteknek. Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre szja 1 százalékos felajánlást, amelyek május 31-ig eljuttatják a NAV-hoz a ’KOZ közleményt – hívja fel a ma kiadott tájékoztatójában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A tájékoztatás szerint, a 19KOZ közleményben mindazon szja 1 százalékos összeg felhasználását jelölni kell, amit a NAV 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kiutalt a kedvezményezettnek, illetve amit a kedvezményezett a 18KOZ közleményében tartalékolt. A közleményt május 31-ig, elektronikus úton kell elküldeni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

A 19KOZ közlemény és kitöltési útmutatója a NAV honlapjáról letölthető.

Az elszámolásra kötelezett kedvezményezettek májusban két alkalommal kaptak elektronikus levelet a NAV-tól az elszámolandó összegekről, utoljára május 18-án. Ha a civilszervezet jogutód nélkül megszűnik, soron kívül kell elszámolnia a 19KOZ közleményben tartalékolt és a 2019. január 1-jét követően kiutalt összegek felhasználásáról a 21MKOZ bizonylaton.

A NAV a tájékoztatójában arra is felhívja a figyelmet, hogy előfordulhat olyan szervezet mely nem szűnik meg, azonban a kiutalt összegre nem tart igényt és a regisztrációjának törlését kéri, azon szervezetek ebben az esetben is a 21MKOZ bizonylaton kell elszámolni és a fel nem használt összeget a benyújtással egy időben visszafizetni. Ha a szervezet a határidőig a közleményt nem nyújtja be, illetve a közleményében számszaki hibás adatokat közöl, vagy nem az elszámolandó összeget szerepelteti, és azokat a NAV felhívása ellenére nem javítja, a hivatal kizárja a 2022. évi kedvezményezettek közül.

Április 22-e a föld napja

Az első föld napján, Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én, akkor 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért. Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és az ország határain túl is – fontos változásokat hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökológiailag érzékenyebb életvitelre.

Húsz évvel később Denis Hayes és barátai, az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagosodást, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét stb. – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősségre hívják fel a figyelmet. Ennek érdekében Denis Hayes és barátai 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy a városi tömeg-felvonulásoktól kezdve szabadegyetemi előadásokig, faültetéstől a hulladékok újrahasznosításának megszervezéséig, a nemzetközi hírközlési rendszerek bevonásától falusi majálisokig sokféle akcióval ünnepeljék április 22-én a föld napját a világ minden országában, a környezetbarát, fenntartható társadalom közös vágyával. Több mint 140 ország 200 millió környezetért aggódó polgára, civil szervezetek válaszoltak felhívásukra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek mind-mind saját programmal, a legkülönfélébb módon tették emlékezetessé és világméretűvé ezt a napot.

Magyarország az elsők között csatlakozott, és 1990 óta ünneplik hazánkban a föld napját. Magyarországon évről évre egyre többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább a föld napján, április 22-én tesznek valamit ennek érdekében: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak. És ez a föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi kezdeményezésre szerveződnek a föld napi programok, és ma már nem csak a föld napján.

Napjainkra már 175 országban tartanak valamilyen figyelemfelhívó ünnepséget, hogy emlékeztessék az embereket a föld természeti környezetének megóvására.  A legszebb mégis az lenne, ha nem csak ezen a napon jutna eszünkbe a föld védelme hanem az év összes napján.

 

Április 7-én van az Egészségügyi világnap

2021. április 7-e az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megalapításának 73. évfordulója.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete, a nemzetközi közegészségügy koordináló hatóságaként működik. Székhelye Genfben van. A szervezet alapokmánya 1948. április 7-én lépett életbe, s e nap óta minden évben ez az egészségügyi világnap.

A szervezet feladata a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, mely a COVID-19 vírus megjelenése óta még nagyobb feladatot ró rájuk.

Az évforduló megünneplésének célja az, hogy felhívja az emberek figyelmét az egészség megőrzésének fontosságára, melyhez az Országos Polgárőr Szövetség Környezetvédelmi Bizottsága is nagy tisztelettel csatlakozik.

 

Polgárőrök a környezetvédelemért, jövőért