1973-tól ünnepeljük minden évben június 5-én a környezetvédelem világnapját, mellyel szeretnénk felhívni széles körben a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együtt gondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések:

• energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
• a megújuló természeti források hasznosítása
• a szemét- és hulladékképződés csökkentése
• a környezetszennyezés megelőzése.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója a világnap kapcsán közzétett üzenetében kiemelte:

„Az elmúlt évben a környezeti válság látványos és nyugtalanító módon mutatta meg magát. Miközben az éghajlatváltozás hatásait drámai módon szemléltették a trópusi esőerdőket pusztító tűzvészek, a COVID-19 világjárvány is kíméletlenül rávilágított a biodiverzitást sújtó válságra. A világjárvány nyomán megfigyelhetjük azt, amit évek óta mondanak a tudósok az egész világon: az emberiség és a biodiverzitás közötti kölcsönös függőség annyira mély, hogy az utóbbi sebezhetősége a mi sebezhetőségünk is. Az egészségügyi veszélyhelyzet egy olyan figyelmeztetés, amelyet közösen kell meghallanunk: most alapjaiban kell újragondolnunk kapcsolatunkat az élővilággal, a természetes ökológiai rendszerekkel és azok biológiai sokféleségével. Új megállapodást kell kötnünk az élővilággal. Ez egy folyamatban lévő óriási munka, mely széleskörű konszenzust követel meg, mind technikai, mind etikai szempontból. Az UNESCO azon helyek egyike, ahol ilyen konszenzus kialakulhat.”

Dr. Balázs Ervin, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Természettudományi Szakbizottsága elnökének világnapi gondolatai:

„A múlt század hatvanas éveiben a magyar tudományos élet kiemelkedő zoológusai, botanikusai az afrikai és dél amerikai felfedezőútjaik során nyert hatalmas mennyiségű adat birtokában felismerték a biológiai sokféleség jelentőséget. Erre hívták fel a világ tudományos közösségének figyelmét azzal, hogy az UNESCO keretében kezdeményezték egy „Ember és Bioszféra” program elindítását. Céljuk az volt, hogy rámutassanak az emberiség felelősségére a biológiai sokféleség védelmében. A később, immár több mint négy évtizedes UNESCO program a „Man and Biosphere” az UNESCO egyik legelismertebb programjává vált a természet védelme érdekében. Az UNESCO által elismert bioszféra rezervátumok és a néhány éve működő UNESCO Globális Geopark Program mind ezt a nemes célt szolgálják. Most, amikor a Környezet világnapjára emlékezünk, fejet kell hajtanunk azok előtt, akik ezt a programot kezdeményezték, így Balog János professzor úr és társainak feledhetetlen munkássága előtt. Feladatunk nem kisebb, mint hogy a környezetünk megóvása érdekében tegyünk meg mindent sokszínűségének védelmére.”